Acsalapu ormányos - Ormányos bogarak
/Liparus glabrirostris/ - /Curculionidae/

Ebbe a családbe többnyire kártevők tartoznak. Ezekre a bogarakra az
ormányban megnyúlt fej és a térdszerűen megtört, az ormányon eredő
csápok a jellemzőek. -rövid rágószájszerveik az ormány végén találhatók.
Többségük az erdei fák kártevője (fenyő, tölgy, nyír), de a mezőgazdasági
növényeket (gabonazsizsik) és a gyümölcsösöket is megtámadják (bimbólikasztó
vagy rügyfúró ormányosok). Egyes ormányosbogarak a fonnyadt növényi részeket
részesítik előnyben: a szamóca bimbólikasztó a virágzat szárát annyira megrágja,
hogy elfonnyad. Az ormányos bogarak közé tartozó fecskefarkú dudvafúró
(Lixus paraplecticus) a patakok mentén növő, lédús növényeket, például az
acsalaput támadja meg. Az acsalapu-ormányos 15-22 milliméter hosszú.
A közép-európai ormányosbogarak között a 7 Liparus-faj a legnagyobb.
Az acsalapu-ormányos szárnyfedőin sárga szőrfoltok láthatók, az előtornak
csak az oldalán vannak foltok. Csápja térdes, azaz a tőíz hosszan megnyúlt,
és rajta szögben megtörve helyezkedik el az 5-7 ízes csápostor. Az
acsalapu-ormányos szigetszerű foltokban fordul elő, zömmel
Közép-Európa déli területein. Helyenként, például Magyarországon
nem ritka, száma azonban észak felé csökken.

Érdekesség: Az ormányos bogarak közül ámulatba ejtő a nyírfalevél-sodró
"mértani" tudása: először egy pontosan meghatározott, matematikailag is
leírható vonalú karéjt hasít be a levélvállba, makd a bemetszés alatt szivar
alakban összesodorja a levelet. Ebbe a hengerbe rakja petéit. Sőt, képes
minden ragasztóanyag nélkül úgy összesodorni a levelet, hogy az, magától
sohasem csavarodik szét, védett "gyermekszobát" biztosítva ezzel utódainak.